A hógömb vagy vízgömb vagy hóvihar egy olyan átlátszó gömb, amelyik általában üvegből készül és egy miniatürizált helyet tartalmaz, ami általában egy város vagy egy táj vagy egy épület. A gömb befedi a vidéket és a körülötte lévő víz segítségével hó esik a tájra. Annak érdekében, hogy a hóesést aktivizáljuk meg kell ráznunk a gömböt. Bizonyos hógömbök rendelkeznek beépített zenedobozzal is, amelyek egy dalt játszanak.
A hógömb népszerűsége valamikor a XIX. század elején kezdődött Franciaországban. Az 1878-as Párizsi kiállításon már több hógömböt kiállítottak. A következő évben már legalább öt vállalat gyártott és értékesített hógömböket.
1889-ben már az újonnan felépült Eiffel-torony miniatürizált mását is hógömbbe foglalták és az 1889-ben rendezett Világkiállítás emlékeként került forgalomba. A XX. század elején, az 1920-as években vált népszerűvé Angliában majd az Atlanti-óceánon történő sikeres átjutása után az Amerikai Egyesült Államokban is népszerű gyűjtőcikk lett belőle.
Az első szabadalmat a XIX. század végén Erwin Perzy alkotta meg. Az eredeti célja egy extra fényerővel rendelkező fényforrás alkotása volt, amelyet akár műtéti lámpaként is lehetett volna használni.
Amikor vízzel próbálta tükrözni a fényforrást és így erősíteni annak erejét, és különböző darabkákat helyezett egy gömbbe észrevette, hogy a hatás emlékeztet a havazásra és így találta fel a hógömböt.
Az Egyesült Államokban 1927-ben Joseph Garajanak adták meg a szabadalmat, aki a Pennsylvania-beli Pittsburghből származott. Az 1940-es évek Amerikájában a reklámokat elárasztották a hógömbök. Gyakran használták őket a reklámfilmekben. Klasszikus "filmszerepe" volt az Aranypolgár című film nyitójelenetében is.
Az ötvenes években az üveget felváltotta a műanyag és a hógömbök ebben a formában váltak elérhetővé.
